A ruhaszárító működési elve elsősorban a levegő felmelegítésén és a nedvesség eltávolításán alapul. Konkrétan egy ruhaszárítónak jellemzően egy nagy dobja van a belsejében, amely hőforrással (például elektromos fűtőelemmel vagy gázégővel) és ventilátorral van felszerelve. Amikor a szárító elindul, a hőforrás felmelegíti a levegőt, a ventilátor pedig befújja a forró levegőt a dobba.
A nedves ruhák dobba helyezése után forró levegő érintkezik a ruhákkal, amitől a nedvesség elpárolog. Az elpárolgott vizet ezután a forró levegő elvezeti, és a szárító kipufogórendszerén keresztül a szabadba távozik. Ugyanakkor folyamatosan új forró levegő lép be a dobba, és folytatja a hőcserét a ruhákkal, amíg a nedvesség teljesen el nem párolog.
Egyes fejlett ruhaszárítók páraérzékelőkkel és vezérlőrendszerekkel is fel vannak szerelve, amelyek automatikusan beállíthatják a hőforrás működési állapotát és szárítási idejét a ruhák páratartalmának megfelelően, a legjobb szárítási hatás elérése érdekében. Ezenkívül egyes szárítók speciális légcsatorna-kialakításokat és forró levegő keringtetési módszereket is alkalmaznak a szárítás hatékonyságának és egyenletességének javítása érdekében.
Röviden, a ruhaszárító működési elve a nedves ruhák gyors szárítása a levegő felmelegítésével és a nedvesség eltávolításával, ezzel javítva az élet kényelmét.
